Közlemény

Sziasztok!
A legjobb barátnőm, "írói nevén" Kiwii. csatlakozott hozzám így már kettőnk irományait olvashatjátok. Üdvrivalgás! Natehátszóval nem tudom egy ilyenbe mit kéne még írni szóval ennyiii. Ő nem ír kritikát meg semmi neki csak irományai vannak. Na szép napot!
Puszil titeket:
Dodii.

Apró szösszenetek #2

Sziasztok!
Kis késéssel, de beállítottam egy második kis "költeménnyel", ha lehet ezt így nevezni. Na, jó nincs beszélőkém... Jó olvasást!
xx Dodii.

Elmenni
Elindulnék valamerre
Nekem tökmindegy, csak biztos helyre.
Ha elmehetnék, az megnyugtatna
Nyugtalan életembe nyugalmat hozna.
Szeretném újrakezdeni!
A múltat egy az egyben elfelejteni!
Akár örökre elvesznék,
Még talán meg is halnék.
Problémák elől így menekülni gyengeség, tudom.
De számomra jóval könnyebb lenne, ezt is jól tudom.
Valószínüleg úgysem tenném meg,
A bennem égő vágy nem engedné meg.
Nap, mint nap gondolkodom rajta,
Mi lenne, ha Dodika egy szép napon meghalna.
Valószínüleg kevesen látnák jónak...
De egy idő után könnyebb lesz jóval,
Tudnák, hogy ott sokkal szebb nekem,
megnyugvásra lelt bűnös lelkem.
Hibáztam, nem egyszer, vagy kétszer...
Itt maradni már nem több, mint kényszer.
Azt mondják ne csinálj semmit a kedvünkért,
De élni sem élek másért, csak az ő kedvükért.
Meg sem kellett volna születnem!
Mindenkinek könnyebb lenne nélkülem.

Apró szösszenetek #1

Sziasztok!

Mint a címből is látszik, ezúttal nem egy kritikát hoztam, hanem egy általam írt kis versecskét vagy nem is tudom minek hívjam. Mielőtt még túlságosan eldumálnám az elejét inkább belekezdek a legépelésbe. Jó szórakozást!
Izzé kicsit depis de azért remélem tetszik.
xx Dodii.

Sír
Ült a lány a híd peremén.
Csak nézett a messzeségbe, mint annak idején.
Régen ketten ültek ott,
Nézték a víz sodrását, s a habot.
Ma már egyedül maradt.
Ő és a szüntelen mardosó bánat.
Boldogok voltak felhőtlenül,
Ha probléma akadt, a harag hamar elült.
Maradt a helyén béke és szeretet,
Mivel most más lányt etet.
Már-már elviselhetetlen,
Túlélni szinte lehetetlen.

Ült a lány a híd peremén.
Hajába belekapott a szél.
Könnyei csak folytak szeplős arcán,
És már pirosra is marták.
Elrúgta magát és sikoltott,
Fejében egy pillanat alatt minden lezajlott.
Csak szorongatta a tőle kapott láncot,
S szüntelenül az utolsó csókra gondolt.
Az életvidám lányból lett lelkileg roncs,
Az a kegyetlen szó egy életet elrontott.

Végigpörgött előtte az élete,
A boldog pillanatokat újra átélte.
Hirtelen a jeges vizet érezte
Így hát véget ért az élete.
Csak a kő alatt hagyott levele maradt,
Mi szerettei markába ragadt.
Sírja kedvenc helyén domborul,
Szerelme minden egyes nap ráborul.
Halálhíre az egész várost megrázta,
De volt egy, ki egyetlen szavát mélységesen megbánta.
Másnap őt is holtan találták.
Könnyeit a szelek jégcsappá formálták.
A csendes kis helyen két sír domborult,
Szeretteikkel együtt az ég is beborult.

Hónapokkal később is emésztette őket,
Bár az idő már rég elfeledte kettőjüket.
Csak két virág formájában élnek tovább,
Hamvaikból kinőtt gyönyörű szép rózsa,
Mely emléküket hordozza éveken át.
A két virág egymásba fonódva elhervad,
A két fiatal emléke homályos marad.

Kritika #3

Blog címe: The purple killer

Író: Vicky T.

Blog URL-címe: http://purpleguyff.blogspot.hu

Kinézet:

Nos... Egészen jó, szinte tökéletes, dehát az én kritikus szemeim ebben is találnak hibát. (Azért remélem az én blogom sosem jut el egy olyan kritika íróhoz, mint amilyen én vagyok, mert azt rohadtul megszívom... Na, mindegy!) Az oldalmodulok elhelyezése és sorrendje nagyon jó. Pont abban a sorrendben van, ahogy egy arra tévedő olvasó keresné. Mondjuk én a feliratkozó és a cset modult megcserélném, mert ha a leírás és az információk elolvasása után valaki fel szeretne iratkozni, rögtön megtehetné. De ez abszolút nem hiba, csak egy saját magam szokásain alapuló feltevés. A menüben a második és a negyedik nem fér ki ezért így furán lemarad a fele, ami kicsit rontja az összképet. Vagy változtasd meg a betűméretet, vagy a karikák méretét, vagy amit lehet én nem értek hozzá... Az információknál az egész nagyon összefolyik. Tegyél az egyes pontok után egy entert, hogy átláthatóbb legyen. Amúgy okos és ízléses ötlet, hogy nem rögtön az egész rész jelenik meg hanem tovább kell léptetni, így utána könnyebb a további fejezetekhez lapozni és nem is foglal annyi helyet. Tényleg nagyon jó!

A történet:

Eszméletlen. De komolyan. Egyszerűen (számomra) tökéletes. Semmi helyesírási hiba vagy szóismétlés, nincs egy fölösleges mondat, se túl sok se túl kevés egyszerűen fantasztikus. A kizökkentő csillagok háborújáról vagy más elterelő írásjelekről nem is beszélve. Zavartalanul tudom végigolvasni az izgalmas fejezeteket. Kérlek fogadd őszinte gratulációmat a sztoridhoz és az írói stílusodhoz! (Már ha van ilyen... Ha meg nincs, akkor vegyük úgy, hogy mostantól van, és tudod fogadni hozzá a gratulációmat!) 

Összegzés:

A sztori zseniális, a designnel sincs különösebb gond, ha azt a pár apró hibát kijavítod, amit mondtam, akkor tökéletes lesz az is. További sok sikert kívánok és minden tiszteletem a tied! Eszméletlen jót és jól írsz.

Köszönöm, hogy írhattam neked kritikát, és ezáltal el kellett olvasnom a sztoridat, mert így egy csodálatos blogra találhattam! Gazdagodtál egy feliratkozóval.

Ölel legújabb rajongód:

Dodii.

Kritika #2

Blog címe: Story time

Író: RockH

Blog URL-címe: http://storytimelogan.blogspot.hu/

Kinézet:

Az oldalsáv nagyon tetszik! Ízlésesen, pont jól vannak elhelyezve a modulok egymás alatt, abban a sorrendben, ahogy egy látogatót érdekel. Első a történet ismertetése, ami nyilván a legfontosabb, utána az általános információk, majd a feliratkozó modul, hogy ha az előbb említett két dolog után valakinek megjön a kedve hozzá, rögtön megteheti, amit kell. Aztán az archivumnál nekem nem jön be semmi, ha rámegyek és csak többszöri kattintás után jöttem rá, hogy megjeleníti a 2015-ös bejegyzéseket a bejegyzések helyén, ez gondolom nem direkt van, szóval javaslom, hogy javítsd ki! Az ezek után következő modulokhoz nincs semmi hozzáfűzni valóm, azok jók. 

Na, most viszont jön a kritka. Fent a fejléc nagyon nem oké. Azzal minél gyorsabban kezdj valamit, mert így szerintem kifejezetten csúnya. A legutóbbi bejegyzés címe és dátuma rálóg, így nem igazán leht őket kiolvasni. Amúgy a többi rész rendben van, bár szerintem a fekete alapon fehér szöveg nem a legjobb párosítás... Leginkább a fekete alap nem egy jó választás, mert nehéz hozzá olyan színt találni, amitől nem folyik ki az olvasó szeme és nem is olvad bele... Szóval javasolnék egy világosabb hátteret mondjuk fekete betűkkel. Engem személy szerint kifejezetten zavar, ha egy fejezeten belül valami jellel választják el a részleteket. (Jelen esetben csillagok) Ez bizonyos szinten kizökkent. Bőven elég, ha nyomsz két entert, így hagysz egy kis szünetet a két rész között és máris kivehető.

A történet:

Az elején kicsit unalmas, és előfordul egy-két helyesírási, vagy vessző hiba, de ezt könnyű kijavítani. A történet első két fejezete elég unalmas. Tőmondatokban írsz, és nem fejted ki, hogy mit, miért és hogyan csinál a szereplő, mintha ezt az olvasónak tudnia kéne. Túl keveset engedsz látni, minden titok. Jó ha titkok vannak egy történetben, mert ettől válik érdekessé, de ha túlzásba viszed, akkor te is és az olvasó is könnyen belezavarodhat. Az elején nagyon a közepébe csaptál, és nem tudunk meg annyit a történetről, a helyszínről, a helyzetről és a szereplőkről, hogy kellően megértsük, így, ahogy ez nálam megtörtént, elég hamar beleunhatunk az olvasásba. Nem tudom kik azok a Vörösek, oké hogy valami vezetők, de nem tudom minek a vezetői, milyen vezetők, hányan vannak, mit csinálnak, hogyan és miért. Nem kapok információt arról, hogy hol él jelenleg, miben kiemelkedő, ahogy azt meg is említetted.

Szóval, lenne egy tanácsom: írhatnál egy ütős prológust, vagy bevezetőt, amit kihagytál, hogy felkeltsd az olvasó érdeklődését. Ezek után a fejezetekben jobban ki kéne fejtened, hogy érthető legyen, persze nem szájbarágósan, mert az a másik véglet.

Összegzés:

Összességében nem rossz az egész, de ha megfogadod a tanácsaimat, és elfogadod, hogy én ezt csak és kizárólag építő kritikának szánom, akkor sokat kihozhatsz még belőle, mert az alapötlet nagyon-nagyon izgalmas! Az anyám gyilkosaival kell együtt élnem, ha nem akarok meghalni... Ez elég izgalmasnak és nehéznek hangzik. Többször hangosítsd ki Logan érzéseit és gondolatait, és akkor jobban tud vele azonosulni az olvasó!

Remélem nem bántó, amit írtam! Sok sikert a továbbiakban is! 
Ölel: Dodii.

Kritika #1

Blog címe: The darkness in me

Író: Caty

Blog URL-címe: http://storyofthedarkness.blogspot.hu

Történet:

Ahogy kérted, csak a javított első öt fejezetet olvastam el. Na most. Először is a fejezetek túl rövidek, és nincsenek eléggé kifejtve az érzések, gondolatok, történések. Az alapötlet nagyon jó, de ahhoz, hogy egy ilyen témával foglalkozó blogot jól meg tudj írni rengeteg szakirodalmat, és esetleg személyes történtet kéne olvasnod, hogy tényleg jól vissza tudd adni, hogy egy anorexiás lánynak milyen az élete. A történetet nagyon a közepétől kezdted és halmozod a rossz dolgokat. Nem attól lesz izgalmas, ha sok rossz történik, hanem akkor, ha ezek rendesen ki is vannak fejtve, hosszan és izgalmasan. A srác felbukkanása szintén izgalmas, hogy nem is tudtak egymásről ez előtt, vagy legalább is úgy tűnik, aztán kiderül, hogy a fiú régóta figyeli a lányt. Ezt is jobban fejtsd ki. Ne találjanak ilyen hamar egymásra, mert ellaposodik a történet. A plusz csavar, hogy a fiúnak közben mégis barátnője van, az törje össze a bizakodó lányt ne csak megjegyezze, ha már így az első találkozásnál megmozdult benne valami. Nagyon sok féle képpen lehet ezt árnyalni engedd szabadjára a fantáziád. Az új lányt a suliban kicsit jobban mutasd be. A modorát a külsőjét, a stílusát és mindent, ami kellhet ahhoz, hogy együtt tudjunk szeretni, vagy utálni egy szereplőt a főszereplővel. Amit mond, arra is bizonyára érzések játszódnak le a sértett félben, ennek a megfogalmazása pedig szintén izgalmasabbá teheti a sztoridat! A nagymamájával, mint utolsó élő rokonával, is a kapcsolatukat kicsit jobban mutasd be.

Összegzés:

Összességében az alapötlet nagyon jó. A fejezeteket írd hosszabbra, az egyes ötleteidet, mert nagyon jók vannak, próbáld meg jobban kifejteni. Írd meg előre, ha az segít, "fogadj fel" valakit, aki tudna ebben segíteni, mert ezt zseniálisan is és borzalmasan is meg lehet írni. Most még egyikbe sem sorolnám, mert nagyon az elején van és még könnyű javítani, szóval mindent bele én szurkolok!

Remélem nem bántottalak meg azzal, amit írtam! Kizárólag építő kritikának szánom!

Ölel: Dodii.

Üdvözlés

Sziasztok!

Ma 2016. 01. 07-én hivatalosan is megnyitom ennek a blognak a kapuit. Tatatataaamm drámai belépő bumm. Oké befejeztem szar vicc volt, köszönjük.
Na komolyra fordítva a szót:
Ez a blog, mint látjátok nem egy adott történettel vagy témával foglalkozik, ahhoz nem vagyok elég kitartó. Ez ilyen mindenes blog, van néhány alap ötletem, de így út közben, ami eszembe jut azt hozzáteszem, szóval elég szabad a dolog. Na, de most perpill van 2 konkrét ötletem.
1. számú ötlet: irogatok néha a szobám csendes magányában általában verseket de előfordult már kisebb novella is, ezeket szeretném megosztani veletek.
2. számú ötlet: mivel én úgy gondolom, hogy vannak bloggerek, akik szívesen fogadják a segítséget, ezért úgy döntöttem, hogy ahol tudok segítek. Én rengeteg jó és ugyanennyi rossz blogot olvastam, ezekből pedig összetettem a számomra tökéletes blogot, nem ez mert minden kategóriában van ilyen és én úgy gondolom, hogy nem kell mindig mindenben a tökéletest elérni rögtön. Hisz az ember  hibáiból tanul a legtöbbet nem? Nos tehát úgy döntöttem, hogy kritikákat írok azoknak akik kérik. Természetesen teljesen őszinte és elfogulatlan leszek, és mindenképpen építőjelleggel mondom/írom amit írok, szóval sértődést nem fogadok el. Ezzel persze egyáltalán nem viszem sokkal előrébb a dolgokat, így úgy gondoltam, hogy különböző (design) blog ajánlókat fogok írni akiknél érdemes próbálkozni. Gondolok itt olyan szempontokra, mint például a várakozási idő és a szerkesztők hozzáállása, kedvessége stb. Egy szóval próbálok minél több színt vinni ebbe az egészbe.
A blog nevét a mostanában bennem kavargó érzések ihlették, és a legtöbb írásom témája. Az írásaimat pedig azért szeretném megosztani minél több (korombeli) emberrel, fiúval és lánnyal egyaránt, mert úgy gondolom, hogy kimondva, kimondatlanul minden 16-18 évesben ott vannak ezek az érzések, problémák és szeretném, ha ezek az emberek nem éreznék egyedül magukat. Nagyon szívesen segítek bármiben akár abban is ha névtelenül szeretnéd megosztani valakivel a problémádat, ha csak beszélni szeretnél róla vagy bármi. Nagyon sokszor volt szükségem segítségre úgy, hogy nem kaptam meg és szeretném, ha ezt minél kevesebb embernek kéne átélnie. Ha más nem meghallgani mindenkit meg tudok. Nos hát ennyit erről. Köszönöm ha elolvastad. Ha van ötleted, hozzáfűzni valód, kérdésed, vagy bármi más nyugodtan írd meg nem harapok. :)
Puszil titeket: Dodii.